Nógrád

1757-ben épült plébániatemplom. Egyszerűbb barokk egyházaink vonásait viseli, egyetlen homlokzati toronnyal, kétboltszakos hajóval épült. Legdíszesebb a főhomlokzata, tört kosáríves bejárati kapu felett íves ablak díszíti, ennek két oldalán helyezkednek el az építtető püspökök feliratos címerei. Vázákkal gazdagított voluták kapcsolják az oldalsó falmezőket a díszes, kompozit fejezetes falpillérekkel tagolt, tört vonalú párkánnyal és jellegzetes barokk sisakkal lezárt toronyhoz. A templombelső kupolasüveg-boltozatait félköríves hevederek választják el egymástól, az egyszerű kórus egyetlen ívre támaszkodik. A falakat főként ornamentális barokk kifestés borítja, az erősen megújított boltozatfreskók közül a szentély Szentháromság-ábrázolása a legjelentősebb. Különösen figyelemre méltó az eredeti, XVIII. Századi berendezése. Így a főoltár a Mária-mennybemenetele képpel, copf tabernákulummal és térdelő angyalokkal, a rokokó kartusokkal díszített szószék és a két mellékoltár. A jobb oldali oltárképen a magyar szentek ábrázolását láthatjuk, a bal oldali, úgynevezett tót oltáron Nepomuki Szent János, Szent Flórián, Szent Borbála és Borromei Szent Károly alakja fedezhető fel. A templom felszereléséből kiemelkedők: a barokk selyem és ezüstbrokát miseruhák. A község már 1299-ben egyházi helyként szerepelt, itt volt a Nógrádi Esperesség, és e címet a plébánia mindmáig megtartotta. A plébánia anyakönyveit 1772-től napjainkig vezetik.

A nógrádi plébániaház

A templommal keletről közvetlenül határos a XVIII. század második feléből származó plébániaház, egy földszintes, L alakú (hosszabb szárnya az utcavonalon, azzal párhuzamosan áll) barokk lizéntagolású épület, félköríves, záróköves bejárati ajtóval. Az utcai szárny udvari homlokzatán tornác fut végig, három szabad és négy mellvédes nyílással. Az udvari szárnyon négy fejezetes pillérrel támasztott tornác kapcsolódik hozzá.