Nógrád

A nógrádi várhegy a falu déli szélén magasodik. Tengerszint feletti magassága 286 m, relatív magassága 50-60 m. A köröskörül meredek oldalú domb kiválóan védhető, a környéket uralja. A várból messze környék szemmel tartható.

Nógrád várának keletkezéséről nincs biztos adatunk. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok itt már várat találtak, de ez vitatható. A vár a X-XI. század fordulója körül már bizonyára állt, de erről a későbbi átépítések, bővítések miatt semmit sem tudunk. A XI. századtól már a váci püspök birtoka. Első ispánjának nevét 1108-ból ismerjük. Ezután sok adatunk van a várral kapcsolatban, Mátyás király uralkodása alatt Báthory Miklós püspök jelentősen bővítette a várat., 1527-től királyi birtok. 1544-ben a török elfoglalta, de később 1594-ben ismét magyar kézre került.

1663-ban a török újra elfoglalta és a kezén volt 1685-ig. Ekkor egy villám felrobbantotta az öregtoronyban elhelyezett lőporraktárt. A detonáció a falak jelentős részét is romba döntötte. A török ezek után magára hagyta a romos várat. A belsővárat mély sziklaárok választja el a szabálytalan alaprajzú mintegy 140x90 méteres külső vártól. A falakat három olasz rendszerű bástyát kialakítva a lejtőre alapozták, majd belülről feltöltötték, ezáltal az eredetinél jóval nagyobb területet nyertek. 1949-ben Héj Miklós vezetésével rövid próba ásatás folyt. A belső vár bejárata előtti szikla árokban a híd mederpillérét, a kapu szemöldökövét és Báthory Miklós 1483-ban készült díszes, vörös márvány emléktábláját ásták ki.

Kapcsolódó oldalak:

• Nógrádi vár Facebook oldal
• Nógrádi várjátékok Facebook oldal

Nézzen körül új Tájházunkban!

Nyitva tartás

• előzetes bejelentkezés esetén bármely napon 8-16 óráig.
  Bejelentkezni munkanapokon munkaidőben a 35/562-000 telefonszámon lehet.

Képek a régi tájházból

A vár alatt, a vasút mentén található nevezetes forrásunk a Csurgó. Vizét ma is előszeretettel viszik haza a nógrádiak, de más falvakból, városokból is át-át kirándulnak egy kis friss forrásvízért.

A forrás szerepel az országos forráskataszterben, vizét rendszeresen vizsgálják és jónak találják.

A képviselő-testület a forrás jelentőségére való tekintettel 2005. év decemberében úgy döntött, hogy helyi védelem alá helyezi a Csurgó forrást, vagyis a forráshoz tartozó mindennemű természetes és mesterséges vízgyűjtő, víztartó képződményt, létesítményt (kutakat, vezetékeket, kifolyót, stb.)

Kérjük, hogy óvja mindenki ezt a természeti kincset!

Az 1848-as szabadságharc 100 éves évfordulójára készült emlékmű.

Helye: Nógrád községben a Sallai u. és Szondy u. kereszteződésénél lévő parkban.

Az I. világháborúban elesett nógrádi illetőségű katonák emlékműve.

Helye: Nógrád községben a Polgármesteri Hivatal Sallai utcához tartozó kertjében.

Első képen az '56-os, a másodikon az II. világháborúban elesett nógrádi illetőségű katonák emlékműve.

Helyük: Nógrádi temetőben (Rózsa Ferenc utca).

1757-ben épült plébániatemplom. Egyszerűbb barokk egyházaink vonásait viseli, egyetlen homlokzati toronnyal, kétboltszakos hajóval épült. Legdíszesebb a főhomlokzata, tört kosáríves bejárati kapu felett íves ablak díszíti, ennek két oldalán helyezkednek el az építtető püspökök feliratos címerei. Vázákkal gazdagított voluták kapcsolják az oldalsó falmezőket a díszes, kompozit fejezetes falpillérekkel tagolt, tört vonalú párkánnyal és jellegzetes barokk sisakkal lezárt toronyhoz. A templombelső kupolasüveg-boltozatait félköríves hevederek választják el egymástól, az egyszerű kórus egyetlen ívre támaszkodik. A falakat főként ornamentális barokk kifestés borítja, az erősen megújított boltozatfreskók közül a szentély Szentháromság-ábrázolása a legjelentősebb. Különösen figyelemre méltó az eredeti, XVIII. Századi berendezése. Így a főoltár a Mária-mennybemenetele képpel, copf tabernákulummal és térdelő angyalokkal, a rokokó kartusokkal díszített szószék és a két mellékoltár. A jobb oldali oltárképen a magyar szentek ábrázolását láthatjuk, a bal oldali, úgynevezett tót oltáron Nepomuki Szent János, Szent Flórián, Szent Borbála és Borromei Szent Károly alakja fedezhető fel. A templom felszereléséből kiemelkedők: a barokk selyem és ezüstbrokát miseruhák. A község már 1299-ben egyházi helyként szerepelt, itt volt a Nógrádi Esperesség, és e címet a plébánia mindmáig megtartotta. A plébánia anyakönyveit 1772-től napjainkig vezetik.

A nógrádi plébániaház

A templommal keletről közvetlenül határos a XVIII. század második feléből származó plébániaház, egy földszintes, L alakú (hosszabb szárnya az utcavonalon, azzal párhuzamosan áll) barokk lizéntagolású épület, félköríves, záróköves bejárati ajtóval. Az utcai szárny udvari homlokzatán tornác fut végig, három szabad és négy mellvédes nyílással. Az udvari szárnyon négy fejezetes pillérrel támasztott tornác kapcsolódik hozzá.

Nógrádi evangélikus gyülekezet története (A kezdetektől napjainkig.)

Nógrád 1774-től 184 esztendőn át Bánk filiája volt. 1958-tól vált külön, s lett önálló egyházközség, mintegy négyszáz evangélikussal. Addig csupán évente hét alkalommal volt Nógrádon evangélikus Istentisztelet, de a hívek önálló lelkészre és aktív szolgálatra vágytak. 1953. és 1985. között Kühn Ernő lelkész végezte a lelkészi szolgálatot, akire máig is nagy szeretettel emlékezik a gyülekezet minden tagja. Akkoriban a gyülekezetnek még nem volt lelkészlakása, s ez évtizedeken keresztül komoly problémát jelentett. Kühn Ernő lelkész úr Aszódról járt át Nógrádra minden hétvégén, hogy a lelkipásztori teendőit elláthassa. Ezeken a hétvégéken családoknál kapott szállást. 1969. szeptemberére készült el végül a lelkészlakás. Az 1970-es évektől a gyülekezet lélekszáma rohamosan csökkent, s ez a tendencia sajnos napjainkban is folytatódik, az elvándorlás és a csökkenő születésszám következtében. Kühn lelkész úr 1985-ben tért vissza teremtőjéhez és a gyülekezetben ettől kezdve helyettes lelkészek szolgáltak 1995-ig: Rezessy Miklós (1986-1987), Győri János Sámuel (1987-1991), majd Zólyomi Mátyás (1990-1995). A gyülekezet életében Győri János Sámuel szolgálata hozott újabb fordulatot, amikor is a gyülekezet új imaterem és parókia építésébe fogott. Ez a lelki élet megújulásának következtében vált igénnyé a gyülekezeti tagokban. Az épület 1991. novemberében készült el, amely azóta is otthont ad a gyülekezeti alkalmaknak, illetve a lelkésznek. Állandó, Nógrádon lakó lelkésze a gyülekezetnek 1995-ben lett; Szőkéné Bakay Beatrix személyében, aki kereken kilenc esztendeig szolgált a gyülekezetben. 2004. decembere óta ismét helyettesítési szolgálat folyik Nógrádon; Kollár Zsolt kétbodonyi segédlelkész kapott megbízást a szolgálat ellátására. !

2020. évi rendezvénynaptár

6/2020. (I. 28.) képviselő-testületi határozat

Nógrád Község Önkormányzatának képviselő-testülete a 2020. évre az alábbi rendezvényeket kívánja lebonyolítani, illetve az alábbi rendezvények helyszínét biztosítja:

A képviselő-testület valamennyi tagja vállalja, hogy a rendezvények előkészítését és lebonyolítását segíti és támogatja. Az intézményi és civil szervezetek rendezvényeihez az önkormányzat a helyet biztosítja.

A testület felkéri a polgármestert, és a civil szervezetek vezetőit, hogy a fenti rendezvények lebonyolításáról gondoskodjanak

Felkéri továbbá a polgármestert, hogy a rendezvénynaptárt hozza az érintettek és a lakosság tudomására.

Határidő: azonnal és értelemszerű

Felelős: polgármester és civil szervezetek vezetői

2019. évi rendezvénynaptár

6/2019. (I. 29.)  képviselő-testületi határozat

Nógrád Község Önkormányzatának képviselő-testülete a 2019. évre az alábbi rendezvényeket kívánja lebonyolítani, illetve az alábbi rendezvények helyszínét biztosítja:

A képviselő-testület valamennyi tagja vállalja, hogy a rendezvények előkészítését és lebonyolítását segíti és támogatja. Az intézményi és civil szervezetek rendezvényeihez az önkormányzat a helyet biztosítja. A testület felkéri a polgármestert, és a civil szervezetek vezetőit, hogy a fenti rendezvények lebonyolításáról gondoskodjanak Felkéri továbbá a polgármestert, hogy a rendezvénynaptárt hozza az érintettek és a lakosság tudomására.

Határidő: azonnal és értelemszerű

Felelős: polgármester és civil szervezetek vezetői